Amikor én arra gondoltam először, hogy nem az iskolapadban, aztán pedig egy irodában fogom eltölteni a hátralévő éveim nagy számát, hanem bizony leginkább a természetbe vágytam és arra gondoltam, hogy egy kis gazdaságot alakítok ki, amiben talán az egész család közre tudna működni a munkájával és a tapasztalataival, tanácsaival, tudásával, még fogalmam sem volt arról, hogy bizony néhány éven belül nem egy pici családi gazdaság tulajdonosa és egyben irányítója leszek, hanem egy több hektáros terület lesz a nevemen, amit művelni és igazgatni fogok. Hihetetlen szép és hálás feladat ez, azonban persze mint minden másnak, ennek is megvannak a nehézségei és a buktatói, amikre az elején még én sem gondoltam, és bizony a saját káromon tanultam meg őket.
Például ha az ember manapság területet akar szerezni, akkor azon túl, hogy illik pontosan ismerni a jogszabályokat és bizony rengeteg taktikát és praktikát kitalálni arra, hogy az a föld minél gyorsabban és minél egyszerűbben az övé lehessen, hanem arra is fel kell készülnie, hogy sok esetben már az is hatalmas feladat lesz, hogy egyáltalán fel tudjon jutni a földekre a munkagépek és munkavállalók sorával.
Én ugyanis most nem olyan régen például azzal kellett szembesüljek, hogy a legújabb terület amit sikerült nehezen megvásárolnom olyan helyen fekszik, ahova traktor esetleg fel tud menni, de igazság szerint semmilyen más munkaeszköz nem tud eljutni a termőterülethez anélkül, hogy én saját magam utat ne csinálnék oda, segíteni pedig sajnos ma már szinte senki sem segít a másiknak. Így aztán agyalni kezdtünk, és arra jutottunk, hogy az Umwelt csapatától vásárolt gréder pontosan tökéletes megoldást fog hozni számunkra, persze egy kis kavics leszórása mellett. Nem is csalatkoztunk. Elképzelni sem tudom, hogy hogyan oldottam volna meg e nélkül a kis szerkezet nélkül az út kialakítását, éppen ezért el is határoztam, hogy bárkinek segítségre lesz szüksége, biztosan számíthat rám és erre a fantasztikus kis eszközre ilyen téren is.